Mindig fontosnak tartottam, hogy tanácsadások során ne a betegséget lássam, ne a megoldandó feladatként tekintsek az előttem ülőre, hanem először az egész embert lássam és hallgassam. Holisztikusan tekintek a páciensekre, nemcsak a fizikai testnek, de a léleknek és a szellemnek az egyensúlyba hozatala is szükséges a gyógyuláshoz. Hiszen, ha az egyikkel gond van, az kihat a másik kettőre is. Tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlása sokat segíthet. Dietetikusként pedig úgy vélem nem mindegy hogyan gondolkodunk vagy nem gondolkodunk evés közben.
Manapság mindenhova csak rohanunk, étkezéseket is kapkodva tudjuk le és ezer dolgot végzünk közben, gyakran azt se tudva mit és mennyit is ettünk. Nem is vesszük észre mi történik körülöttünk, kapkodva szinte csak nyelünk és már végeztünk is, jöhet a következő feladat. Nem is tudjuk, hogy ennek mekkora az ára az egészségünkre nézve. Ezért érdemes megállni és tudatosítani éppen mit is csinálunk, koncentrálva a jelenre.
Hogyan legyünk tudatosak étkezés közben?
Amikor eszünk tudatosítsuk a tényt, hogy épp ételt rágunk. Ez nem csak egy divatos kijelentés, vagy egy hóbort, sok előnnyel jár, ha odafigyelünk. Hatékonyan változtatja meg az étkezési viselkedést. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Mielőtt leülünk enni tegyünk fel magunknak pár kérdést:
- Valóban éhes vagyok? Miért eszek?
- unatkozom,
- nem érzem jól magam (érzelmileg),
- ilyenkor szoktam stb.
- Mit akarok enni (nem baj ha elsőre a fagyi jut eszünkbe, ilyenkor gondoljuk végig miért is lenne ez jó nekünk)?
Tegyünk félre mindent ami az evést megzavarja, ne nyomkodjuk a telefonunk, ne nézzünk híreket, ne hallgassunk rádiót, ne olvassunk újságot stb.
Figyeljük meg az ételünket: hogy néz ki, milyen az illata, kóstoljuk meg, milyen az íze, a hőmérséklete, milyen érzéseket vált ki belőlünk, esetleg milyen gondolatunk támad tőle (nem gond, ha itt megjelenik egy -egy gondolat, tudatosítsuk és tegyük el későbbre).
Lassan együnk és alaposan rágjuk meg a falatot (minimum 15-ször,de akár 30-szor is), így könnyebb lesz megemészteni, hiszen a fogak által pépesre őrlődik a szánkban az étel, közben a nyálban található enzimmel is jól összekeveredik, ami segíti a keményítő bontását.
Élvezzük az étkezést, ha nem élvezzük tegyük fel a kérdést vajon miért nem? Nem finom az étel? Más jár a fejünkben? Nyugtalanok vagyunk?
Figyeljük meg testünk jelzéseit evés közben. Mikor jelenik meg a jóllakottság érzés? Mikor kezdjük telinek érezni magunkat?
Próbáljuk ki ezek közül párat a következő étkezésnél, csináljuk végig és észre is vehetjük milyen kontroll érzetet fog adni.
A fokozatosság nagyon fontos az áthangolásnál. Ehhez elég megtartani az új szokást, és ezt minden nap használni, gyakorolni, hiszen így lehet megtörni egy régi rossz szokást. Adjunk időt magunknak, azzal számolhatunk, hogy minimum 3 hónapba telik mire egy régi étkezési szokást lecseréljük egy egészségesebb újra, és beépítjük a mindennapokba, végül pedig már szokássá válik.
Mennyit együnk?
Az emberek többsége krónikusan túlfogyaszt (pl. az éttermi kultúra is belehajszol). Lehet megszokásból, érzelmi okokból is túl sokat enni. Ideális esetben akkor eszünk, amikor éhesek vagyunk. Ha akkor eszünk, amikor nem vagyunk éhesek, az elhízáshoz vezethet.
Nem mindig tudunk különbséget tenni az éhség és a szomjúság között, ha éhesnek érezzük magunkat, először igyunk meg egy nagy pohár vizet, és várjunk kicsit (lehet csak szomjasak voltunk).
Annyit együnk, amíg elégedettnek nem érezzük magunkat, ne jóllakásig (ha ilyenkor is egy kicsit várunk meg is jelenik a jóllakottság érzés, az agyunkba lassabban jut el ez az információ, qz első falattól kb. 20 perc), így lehet már nem is kell az a desszert. Soha ne teljünk el kellemetlenül az étellel és mindig figyeljünk testünk jelzéseire!
Ha egyszer elkezdtünk odafigyelni, tudatosnak lenni az étkezéseknél azt vehetjük később észre, hogy egyre több alkalommal vagyunk “jelen” egy adott helyzetben. Ami régen monoton feladat volt azt most már szórakoztatónak találhatjuk. Tudatos jelenléttel akár az összes pillanatot széppé tehetjük.