Egészségügyi szűrések Magyarországon

Beszéljünk az egészségügyi szűrésekről! Miért? Azért, mert még mindig alig mennek el az emberek szűrésekre (pl. KSH adatai alapján 2019-ben méhnyakszűrésre a 15 évnél idősebb nők 36%-a ment el, prosztatarák szűrésre az 50 év feletti férfiak 21,3%-a). Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy rendszeresen menjünk el szűrésre. Jobb megelőzni, mint betegnek lenni. A social média felületeken már készítettem egy poszt sorozatot a Magyarországi szűrésekről, itt most összefoglalom a tartalmukat.

Mi a szűrés?

“A szűrés tünet-és panaszmentes személyek egyszeri, vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét.”

Mi a megelőzés?

“A prevenció, vagyis megelőzés azon tevékenységek összessége, amelyek egyrészt egyes betegségek esetében azok gyakoriságának csökkentését, minimálisra szorítását, más betegségek esetében azok megjelenésének késleltetését, szövődményeinek mérséklését célozza.”

Szintjei:

elsődleges (primer): az egészség általános védelme, az egészségkárosodás, megbetegedés bekövetkezésének megelőzése. Pl.: dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás elleni küzdelem
másodlagos (szekunder): a megbetegedés, ill. az azokhoz kapcsolódó kóros állapotok korai szakaszban történő felismerése, annak érdekében, hogy a hatásos kezelés mielőbb elkezdődhessen. Pl.: szűrővizsgálatok
tercier (harmadlagos): az adott sérülések és betegségek kapcsán a szövődmények, tartós károsodások, rokkantság kialakulásának megelőzése. Pl.: rehabilitáció

A betegségek kialakulásában folyamatában több szakasz is van

A betegségek nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, hanem akár évek óta elhúzódó folyamatok eredményei. Szakaszai:

biológiai kezdet, sejtszinten indul a betegség (ez előtt jöhet szóba az elsődleges megelőzés, amikor a rizikótényezőket kiiktatjuk, p.: dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás stb.)
preklinikai szakasz: akár évekig is elhúzódhat, amikor érzékelhető tünet nincs, de a betegség „jelez” (pl. jellegzetes röntgenárnyék, vastagbél szemmel nem láthatóan vérezget)- ilyenkor kapható el a betegség a szűrővizsgálattal.
klinikai szakasz: tünetek, panaszok megjelenése

Szervezett lakossági szűrővizsgálatok

Ma Magyarországon vannak szervezett lakossági szűrővizsgálatok (pl. emlő-, méhnyak-, vastagbélszűrés), melyeknek a célja az idő előtti halálozások számának csökkentése, a népesség egészségi állapotának javítása.

Ezek a szűrővizsgálatok jogi értelemben egyáltalán nem kötelezőek, csak felkínált és ajánlott lehetőségek. Ma Magyarországon csak a közösségre veszélyes fertőző betegségek elleni szűrésre kötelező elmenni. A daganatok „nem közveszélyesek, hanem csak önveszélyes” betegségek. Akit meghívnak a szűrővizsgálatra az maga dönthet a részvétel mellett, vagy ellen. A meghívó tartalmazza a szűréstől várható előnyöket, a szűrővizsgálat esetleges kockázatait is. Így mindenki megalapozott döntést tud hozni.

Emlőszűrés

Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb és legrettegettebb daganatos megbetegedése. Minden nyolcadik nőnél kialakul. Az emlőrák túlnyomó többségben az 50 évnél idősebb nők körében fordul elő, de korábbi életszakaszban is megjelenhet.

A szűrésről: 2 évente meghívót kapnak a 45-65 év közötti nők mammográfiás (röntgen) vizsgálatra. Ennek a célja a még kezdeti szakaszban levő, kicsi, nem tapintható csomók felkutatása. A legmegbízhatóbb szűrővizsgálati módszer a mammográfia, kegészítve a tapintásos emlővizsgálattal, amit a szűrésen szakorvos végez. Ma Magyarországon ez a vizsgálat ingyenes, mégis a meghívót kapott nők kevesebb mint a fele megy el a vizsgálatra!

Nagyon fontos a havonta végzett önvizsgálat, az elváltozások nagy részét a nők maguk észlelik legelőször. Az észlelt elváltozás nem mindig rosszindulatú, viszont a betegség korai felismerése és kezelése teljes gyógyulást jelenthet.

Méhnyakszűrés

A nők körében a 4. leggyakoribb daganattípus a méhnyakrák, amely halálos szövődményekkel jár. Kialakulásában igazoltan nagy szerepe van bizonyos nagy kockázatú Humán papillomavírus (HPV) törzseknek. A HPV védőoltást legoptimálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt szükséges beadatni, erre lehetőség van kampányoltás keretében a 12 éves lányok és fiúk számára.

A szűrés előtt szervezetten meghívót kapnak 3 évenként a 25-65 év közötti nők (viszont ajánlott évenként elmenni nőgyógyászati szűrésre és ezt már 21 éves korban el lehet kezdeni!). A méhnyakszűrés bizonyítottan hatásos módszere a citológiai (kenetvétel) vizsgálat. A menstruációs ciklus bármely szakaszában elvégezhető a vizsgálat, kivéve a menstruációs napokat.

Vastagbélszűrés

A vastagbélszűrés, amely teljesen fájdalommentes, otthon elvégezhető (szóval sehova se kell „menni”). A háziorvostól kap minden érintett személy (50-70 év közötti férfiak és nők) egy meghívót a szűrővizsgálatra, a levél tartalmaz egy mintavételi csomagot is, a mintavétel pontos leírásával, a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása érdekében. Mivel mind a vastagbél nyálkahártyában kialakuló korai rák, mind pedig a polipok időnként és kismértékben, szabad szemmel nem láthatóan vérezhet.

A székletből kell venni a mintát és ezt kell visszajuttatni a gyűjtőpontra. A mintát laboratóriumban megvizsgálják, végül a háziorvostól kap a vizsgált személy értesítést az eredményről és az esetleges további teendőkről.

A vastagbél a tápcsatorna legutolsó szakasza, mely a végbéllel végződik. A vastagbél rákja a belet bélelő nyálkahártya mirigyeinek hámjából indul. A daganatok többsége az un. polipokból indul ki, ezek a nyálkahártyából a bél ürege felé domborodó kinövések. Ezek akár születésünk óta is velünk lehetnek, nem okoznak tüneteket. Ha nem veszik időben észre a vastagbélrákot, az könnyen átterjedhet a környező szövetekre (pl. húgyhólyag).

Pontos okát nem tudjuk megnevezni. Leginkább az életmóddal, ezen belül is a táplálkozási szokásokkal összefüggő tényezőnek van szerepe:

kevés rost (zöldség, gyümölcs),
túlzott szénhidrát,
túl sok vörös hús,
túlzott alkohol ,
nem megfelelő zsírok fogyasztása.

Mozgásszegény életmód is közrejátszik a kialakulásában. Szakirodalom szerint családi halmozódás is előfordulhat.

Nem szervezett lakossági szűrővizsgálatok

Tüdőszűrés

A tüdőrák a leggyakoribb, rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely első a daganat okozta halálozások körében.

A tüdőrák szűrésére szervezett lakossági szűrővizsgálatot nem kezdeményeznek. Volt rá próbálkozás, hiszen a tüdőrák a leggyakoribb daganatos halálok, viszont hiába szűrtek nagy tömegeket, a tüdőrák miatti halálozás nem csökkent. Ezért a szakma úgy döntött nem folytatják a szervezett szűrést. Viszont nyitva hagyták az ajtót a rizikócsoportok előtt: 40 év feletti, dohányzó férfiak és nők alkalomszerű szűrésére.

Kialakulásának okai között elsősorban a dohányzás szerepel. Előfordul genetikai és környezeti tényező (pl. levegő szennyezés, passzív dohányzás), vírusos megbetegedés is.

Veszélyeztetett csoportba tartoznak a 40 év feletti aktív dohányosok. A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, illetve könnyen azonosítható CT-vel. A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja csak ki.

A tüdőszűrő állomások az egész országot lefedik, ez azért alakult így, mert régen a tuberkulózis népbetegségnek számított. Ma már csak ott szűrik (névre szóló felszólítás, távolmaradás szankcionálása), ahol a betegség gyakorisága egy bizonyos határértéket meghalad.

Tüdőszűrés sok szakma orvosi alkalmassági feltétele (pl. élelmiszer ipar, egészségügy stb.). Itt az adott személy az üzemorvostól beutalót kap a tüdőszűrésre, ahol egy minimális díj ellenében elvégzik a szűrést. Csak ezután kaphatja meg az illető a munkaköri alkalmasság orvosi véleményét (alkalmas, részben alkalmas, nem alkalmas).

Mozgó tüdőszűrő állomások olyan helyekre mennek el, amelyek szűrő központtól távol esnek. Itt ingyenes a szűrés a negyven év felettieknek és az érvényes diákigazolvánnyal rendelkezőknek.

Fogászati szűrés

Beszéljünk kicsit a fogászati szűrésről, hiszen sokaknak a fogorvos, a fogászat nagy mumus. A szájüregi daganatos halálozás egyre magasabb méreteket ölt, veszélyeztetett személyek: erős donyányos, nagymértékű alkoholfogyasztó férfiak, akik előszeretettel kerülik az orvost…

Ha nincs panaszunk, akkor is érdemes legalább évente egyszer elmenni szűrővizsgálatra, hiszen ez az egészséges fogak alappillére. Egészséges fogainknak köszönhetően megfelelően tudunk rágni. A jól megrágott falat könnyebben emészthető, és ez egyik szükséges része a tápanyagok felszívódásának. Hihetetlenül megdöbbentő számok vannak arról Magyarországon, hogy a rossz fogak és egyéb szájüregi problémák miatt hányan vannak olyanok, akik tápanyag hiányban szenvednek vagy akár éheznek is. (Persze ez nem ilyen egyszerű, itt csak kiemeltem egy részét a rossz táplálkozási szokásoknak).

A terhesség alatti fogászati szűrés kiemelt fontossággal bír a magzat egészsége miatt. A terhesség elején javasolt a fogkőeltávolítás, a fogíny és fogágybetegségek kezelése, mivel a hormonális változások miatt a kismamák hajlamosabbak az ínygyulladásra. A gócos, gyulladt fogak veszélyeztethetik a terhességet, ezért ezeket kezeltetni kell.

Prosztata szűrés

A 60 évnél idősebb férfiak kb. fele számol be különböző prosztata gondokról (gyakori vizelési inger, fájdalmas vizelés, vizelet elindítás és befejezés nehézségbe ütközik, véres vizelet stb.). 45 év fölött ajánlott évente, vagy kétévente szűrésre járniuk a férfiaknak. Sokan félnek elmenni erre a szűrővizsgálatra, mert több rémhír is kering róla, viszont itt is ugyanazt mondhatjuk el, mint a többi szűrésnél, hogy az időben felfedezett rák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható.

A szűrés során 2 alapvető vizsgálatot végeznek:

tapintásos vizsgálat (végbél felől),
vérvétel: prosztata specifikus antigén meghatározása

Milyen vizsgálatokat kell elvégeztetni a terhesség alatt?

A várandós nő és a magzata is a terhesség alatt folyamatosan változik, ezeket ellenőrzik a vizsgálatokkal a szakemberek (terhesgondoszát szülész nőgyógyász, szülésznő, védőnő, háziorvos együtt végzik). Így érve el a maximális biztonságot az anyánál és gyermekénél.

A várandósságot 3 trimeszterre osztjuk:

1. trimeszter 1-12. hét (miután a nőgyógyász megállapította a terhességet, fel kell keresni a területileg illetékes védőnőt, ő lát el egy terhességi kiskönyvvel, ami tartalmazza az elvégzendő vizsgálatokat, érdemes a háziorvost is mielőbb felkeresni),
- nőgyógyászati vizsgálat: kórelőzmények felvétele, ultrahang
- labor: vér- vizelet vizsgálat, éhgyomri vércukorérték, vércsoport, Hepatitisz B elleni védettség meglétének meghatározása, szifilisz kizárása
- belgyógyászati vizsgálat (általános fizikai vizsgálat, EKG, vérnyomásmérés, stb.)
- fogorvosi szűrővizsgálat
- első genetikai vizsgálat 11-13. hét- öröklődő betegségek kizárása (Ultrahang és vérvizsgálat)
- 37. életévet betöltött nőknek genetikai tanácsadás.
2. trimeszter 13-27. hét (havonta kell a védőnőhöz menni, aki ilyenkor pl. vérnyomást, pulzust, testsúlyt mér),
- labor: vér- vizelet vizsgálat- vérszegénység kizárása
- cukorterheléses vizsgálat 24-28. hét- annak kiderítésére, hogy fennáll-e a terhességi cukorbetegség
- második genetikai vizsgálat 18-20. hét- öröklődő betegségek kizárása (Ultrahang vizsgálat)
3. trimeszter 28-40. hét (itt már sűrűn kell vizsgálatokra járni)
- labor: vér- vizelet vizsgálat- újabb vércsoport vizsgálat
- 30-32. hét ultrahang vizsgálat (placenta állapota, magzatvíz mennyisége)
- CTG, NST (magzat mozgását, méh összehúzódását nézik) 36. héttől hetente, 40. héttől naponta- kétnaponta kell menni
- GBS szűrés (hüvelyváladék vizsgálat)- esetleges fertőzések szűrésére.

Egyéb szűrések

Egyéb szűrések is vannak kis országunkban például újszülött korban és a későbbi gyermekkorban elvégzendő, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, amelyek során az érzékszervek (látás, hallás), az idegrendszer működését, mozgásszervi rendellenességeket (pl. csípőficam), és számos anyagcsere-betegséget (pl. phenylketonuria) igyekeznek kizárni.

Egyes fertőző betegségek szűrésére is van ajánlás a hatóság részéről, például az AIDS-re utaló fertőzöttség kimutatására, vagy kizárására anonim módon végzett HIV szűrésre.

Elmehetünk pajzsmirigy (labor és ultrahang), vesekő, cukorbetegség felderítését ígérő szűrésre. Felkereshetünk bőrgyógyászt, aki például melanoma-szűrést végez. Szemészek a zöldhályog felismerésére alkalmas szűrést ajánlják. Szintén érdemes évente nagy abort (általános labor- háziorvos ingyenesen be tudja kérni) csináltatni vagyis vérvételre menni, ami általános képet ad a szervezet működéséről: máj, vese, szénhidrát-, lipidanyagcsere működéséről, vérképző rendszer állapotáról, a szervezetben jelen lévő esetleges gyulladásokról, felszívódási problémákról stb.

MÁESZ

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja (MÁESZ) 2010 óta működik hazánkban. Ez a legnagyobb humanitárius formában működő egészségvédelmi programunk, amely szem előtt tartja a megelőzés fontosságát. A lakosság számára teljesen ingyenes, általában előzetes regisztráció szükséges hozzá. A programokon történő részvételhez TAJ kártyára nincs szükség.

Több mint 70 szakmai szervezet összefogásával, Európai Uniós irányelvek alapján valósul meg. 2010-2021 között 2212 helyszínen jelent meg ilyen szűrőkamion, 8 millió szűrővizsgálatot és több mint 643 000 állampolgár szűrése történt meg.

2020-2025 között gyermekekre, fiatalokra, családokra fókuszál a program. Célja az egészségismeretek bővítése.

Kamionban lehetőség van:

fogászati szűrővizsgálatra,
bőrgyógyászati vizsgálatra,
szemészeti vizsgálatra,
tüdőgyógyászati vizsgálatra- dohányzás leszokást támogató tanácsadás
szív- érrendszeri vizsgálatra
teljes testanalízis,
kisebb laborvizsgálatok (pl. koleszterin, vércukorszint mérés),
rizikófelmérési kérdőívek kitöltése után, azok kiértékelése és azokhoz tartozó tanácsadásra is van lehetőség
vándorkiállítások is csatlakoznak a kamionhoz pl. 3D anatómiai mozi sátor, egészséges táplálkozás lehetőségeiről, vízfogyasztást népszerűsítő program stb.
különböző szóróanyagot, egészség könyvet is kaphatunk

Ha látjátok, hogy a településetekre érkezik ilyen kamion, érdemes elmenni, hiszen a szűrővizsgálat életet menthet.

Miért menjünk el szűrésekre?

“Ha Magyarországon a lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1.500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne. “