Akkor kezdtem el az étkezési csírákkal jobban foglalkozni, amikor a téli hónapok során a napi zöldség bevitelemet szerettem volna fedezni, de nehéz helyzetbe kerültem, hiszen ilyenkor nem egyszerű ízletes, finom zöldséghez jutni, és már untam a téli zöldségféléket, viszont a tavaszi frissek még nem bújtak ki a földből.
A különféle csíráknak nem csak a reformkonyhában van a helyük, hanem a hagyományos magyar konyhában is felhasználhatjuk őket. A fűszerekhez hasonlóan változatos íz világgal rendelkeznek. Találunk közöttük lágy, markáns, pikáns és kifejezetten csípős ízűeket is. Érdemes nyersen fogyasztani, salátákba, szendvicsekre téve, mártogatósokhoz vagy túrókrémekhez, de például én krémlevesek tetejét is meg szoktam szórni csírákkal, így elérve a kellő változatosságot. Ha hőkezeljük őket tegyük azt minél kíméletesebben: gőzölés, párolás, mivel ezalatt veszítenek vitamintartalmukból.
Miért fogyasszunk csírákat?
Ma már sokféle étkezési csírához hozzájuthatunk, mindegyiknek más-és más az élettani hatása, de általánosságban elmondható róluk, hogy hihetetlenül értékes tápanyagforrások, teljes egészében emészthető élelmiszerek. Tartalmaznak A-, B- komplex, C-, D-, E-, G-, K-, U- vitamint és ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor, klór, kálium, nátrium, szilícium, vas, stb.), magas az aminosav-, enzim-, és antioxidáns tartalmuk is. Rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulhatunk a betegségek megelőzéséhez, egészségünk fenntartásához, mivel a szakirodalmak szerint számos előnyös hatással rendelkeznek az emberi szervezetre vonatkozóan: erősítik a szívet, az immunrendszerünket, idegrendszerünket, táplálják a bőrt és a hajat, gyulladásgátlók, koleszterincsökkentők, inzulinszabályozók, antimikrobiális hatásúak, stb.
Mi történik a maggal a csírázás során?
A magból a csírák pár óra áztatás, majd néhány napos enyhén nedves közeg hatására elkezdenek kibújni. A magok életre kelnek, és elkezd fejlődni egy kis növény. A csírázási időszak során a magokban lévő anyagok átalakulnak, többek között a keményítők egyszerű cukrokká (glükóz, fruktóz), a fehérjék aminosavakká, az összetett zsírok pedig könnyen emészthető telítetlen zsírsavakká. Emellett az enzimek is aktiválódnak a csírákban. Ezek miatt a magok sokkal könnyebben emészthetőek lesznek és nő a bennük lévő vitaminokat és ásványi anyagok felszívódása is.
A gabonák és hüvelyesek csíráiban előfordulhatnak olyan anyagok, melyek gátolhatják az emésztést és egyes tápanyagok felszívódását, ezek a csírázási idő előrehaladtával elbomlanak.
Hogyan csináljuk, és mire figyeljünk, ha otthon csíráztatunk?
Évek óta saját magam csíráztatok, néha ha elfogy, és nincs időm a csíráztatásra, akkor szoktam kész, bolti csírát vásárolni. Alapos odafigyelést és gondoskodást igényel a művelet, viszont véleményem szerint megéri a pepecselést.
Csíráztatni lehet hüvelyeseket, zöldségféléket, dió és mogyoróféléket, gabonákat, fű- és lucernaféléket is. A csíráztatásnak 2 fő fázisa van (3 lépés már a mikrozöldségek nevelése):
- áztatás
- csíráztatás
Először áztatjuk a magokat. Az áztatás felpuhítja a mag héját és beindítja a biológiai folyamatokat, aktiválja a tápanyagokat, enzimeket, melyek a száraz magokban szunnyadnak. Fontos tudni, hogy minden magnak más az áztatási és csírázási ideje (csomagoláson feltüntetik). Vigyázzunk, hogy ilyenkor ne érje napfény a magokat.
Az áztatás után szűrjük le a magokat, alaposan mossuk át (elkerülve így például a penészedést), és tegyük a csíráztató edénybe.
Csíráztatáshoz min. 20-22°C-os átlag hőmérsékletre van szükség, és állandó páratartalomra. A hajtásokat növesztő magoknál a csírázás általában 2-3 napig tart. Ilyenkor már szükség van napfényre is, de ne tűző napra tegyük ki, a napfénynek köszönhetően magasabb lesz a C-vitamin, béta-karotin tartalom, és egyéb antioxidánsok mennyisége is nő a csírában. A magokat naponta kétszer le kell öblíteni.
Csíráztató edények lehetnek:
- befőttes üveg, amit egy sűrű szövésű kendővel vagy szúnyoghálóval zárunk le. Már áztatáskor érdemes ebbe a befőttes üvegbe tenni a magokat, és a szűrést nagyon egyszerűen a szúnyoghálón keresztül elvégezhetjük.
- emeletes csíráztató edény (műanyag-, üveg-, agyagedény): ez egy speciálisan csíráztatásra kifejlesztett edény, amit bio-, és kertboltokban lehet kapni. A legalsó szinten mindig víz van, a többi emeleten lévő tartó lyukacsos, és így az alulról feljövő pára által csíráznak a magok (ezért felülre is érdemes még egy tálat rakni), és ezek a lyukak nagyban megkönnyítik az öblítést is. Én már évek óta ilyen csíráztató edényt használok, nekem ez a fajta jött be.
- vizes vatta: egy vattát vizezzünk be, majd kicsit nyomkodjuk ki. Szórjuk rá a magokat. Gondoskodjunk róla, hogy mindig vizes legyen a vatta, de ne ússzon a vízben (zsázsa csíráztatásához a legjobb, mivel ennek nagyon apró a magja és a csíráztató edényből kimosódhatnak).
Az utolsó öblítés és lecsöpögtetés után, hűtőben, 5 fok körüli hőmérsékleten, legfeljebb 2-3 napig tárolhatjuk a csírákat. Vannak, akik kiszárítják a csírákat a hosszabb idejű tárolás érdekében. Mindkét esetben változhat a tápanyagtartalmuk, így elmondható, hogy a friss csíra a legértékesebb.
Amire érdemes még ügyelni:
- fontos a higiénia, mielőtt bárminek is neki állunk alaposan mossunk kezet; az étkezésre szánt csírát pedig ne puszta kézzel vegyük ki, hanem pl. csipesszel,
- csak kezeletlen, lehetőleg bio termesztésből származó, csíráztatni való magokat használjunk: (csomagoláson jelölve) ezek a magok nem tartalmaznak vegyszereket, vegyszermaradékokat,
- ellenőrizzük áztatás előtt, hogy nincs-e a magok között kavics, vagy egyéb szennyeződés– szedjük ki közülük, ha mégis,
- a csíráztató tálba annyi magot szórjunk, hogy a magok egy rétegben helyezkedjenek el (gabonaféléknél a tál felét, babféléknél egy harmadát terítse be a mag),
- ivóvíz tisztaságú, hideg, de ne desztillált vizet használjunk az áztatáshoz, öblítéshez,
- mivel a csírák előállítása nem csak a csíráknak, hanem a baktériumok szaporodásának is kedvez (nedves közeg, kedvező hőmérséklet, stb.), ezért semmiképp se fogyasszunk el kellemetlen szagú, szöszös, vagy penészes növényt,
- a fentiek miatt a gyenge immunrendszerrel rendelkezők, 5 év alatti gyermekek, várandósok, idősek ne fogyasszanak nyers csírát.
- a boltban vásárolt csíránál mindig ellenőrizzük, hogy a friss-e, hűtve tárolták-e, és, hogy nem járt le a szavatossága.
Ha valaki jobban belemerülne a csíráztatásba vagy kíváncsi melyik csirának milyen hatása van, annak ajánlom Bükkerdő Gergely Csíra ABC című munkáját, sok hasznos és érdekes információ található benne a csírákról és a csíráztatásról.
