Az emberi hormonrendszer egy hierarchikus felépítésű, nagyon bonyolult, egymással összefüggő mirigyekből álló rendszer, amelyben a hormonok hihetetlen kifinomultsággal működnek együtt az egymást stimuláló és gátló anyagok hálózatában.
Azért írok az endokrin rendszerről (hormonrendszer), hogy érthetőbbé tegyem azoknak, akiket kicsit is érdekel az, hogy mi történik a testében és megmutassam, mi mindenre hatnak a hormonjaink. A nők többsége nem látja az összefüggést a panaszai és a hormonok egyensúlyának felborulása között (hogyan is láthatnák, ha senki nem ismerteti meg velük ezek fontosságát?). Pedig a fájdalmas, rendszertelen menstruáció, érzékeny mell, fáradtság, memória problémák, súlyingadozás, szőrösödés, hajhullás, meddőség stb. mind mind a hormonokra és azok egyensúlyának felborulására vezethető vissza.
Miért a nőket említem? Azért, mert a nők érzékenyebbek a hormonok változásaira. Egyre több nő és egyre korábban mutat olyan krónikus betegségeket, amelyek a férfiakat ritkán, vagy nem is érinti. Sőt egyre gyakoribbak az olyan betegségek, amelyek a női nemi szerveket támadják. Mindemellett egyre több nőt érintenek az olyan betegségek és tünetegyüttesek, amelyek még a szakma előtt sem teljesen ismertek, mint a PCOS. PMS, endometriózis, mióma, polipok stb.
Mik is azok a hormonok és ezek hogyan hatnak a szervezetünkre?
A hormon elnevezést két brit fiziológus javasolta, Ernest Starling és William Bayliss. A hormon görög eredetű szó hatóerőt jelent.
A hormonok jelzőanyagok, üzenetközvetítő molekulák, amiket a hormontermelő mirigyek állítanak elő. A hormonok szinte mindenre hatással vanna a szervezetünkben: zsírraktározásra, anyagcserére, memóriára, energikusságra, alvásra, hangulatunkra, hajunk, bőrünk, körmünk állapotára stb.
A hormonrendszerünk alkotói
Hipotalamusz
A “Főnök”, az endokrin rendszer vezérlő központja, folyamatosan monitorozza a vérben lévő hormonok koncentrációját. Ezek alapján stimuláló vagy gátló hormont küld az agyalapi mirigybe, ezzel irányítva az egész rendszert. Hormonjai:
- kortikotropin felszabadító hormon
- gonadotropin felszabadító hormon
- tirotropin felszabadító hormon
- növekedési hormont felszabadító hormon
- szomatosztatin (növekedési hormont gátlása)
- oxitocin
- dopamin
Agyalapi mirigy
A “Karmester”, ez a mirigy küld utasításokat az endokrin rendszer többi mirigyének és szervének (pl. pajzsmirigy, mellékvesekéreg, petefészek stb.). A célmirigy az agyalapi mirigytől kapott utasítás hatására a vérbe juttatja az általa termelt hormonokat. A következő hormonokat termeli:
- FSH: tüszőérést serkentő hormon
- LH: sárgatest érését serkentő hormon
- PRL: (prolaktin) tejelválasztásért felelős hormon,
- GH: növekedési hormon (csont, izom)
- TSH: pajzsmirigy működését serkentő hormon
- ACTH: mellékvesekéreg működését serkentő hormon
- ADH: vízvisszaszívást serkentő hormon
Tobozmirigy
A tobozmirigy (epifízis) a mindenki által ismert melatonint termeli, ami kialakítja az éjszakai-nappali ritmusukat, befolyásolja az alvás minőségét, ezek mellett kamaszkorig fékezi a nemi hormon termelést.
Petefészek
A petefész(k)ek ösztrogént, progeszteront és kis mennyiségű tesztoszteront termel. Az ösztrogén elnevezés több különböző hormont takar. Meghatározza a női nemi tulajdonságokat, hatással van a pajzsmirigyre, májra, szívre, tüdő működésére, idegrendszerre, csontokra, befolyásolja a zsírraktározást, csontok épülését. A menstruációs ciklus első felében a méhnyálkahártya mennyiségi felépítésére hat. Az ösztrogén miután elvégezte a feladatait a májba jut, ahol egy kis átalakítás után a vizelettel, széklettel távozik egy része. Másik fele visszajutva a belekbe a bélben található baktériumok átalakítják és ismét bejut a keringésbe.
Progeszteron az ösztrogén hatását ellensúlyozza. Előanyagából képződik épp az ösztrogén, a tesztoszteron és a stresszhormonok is. A ciklus második felében a méhnyálkahártya minőségi átalakítását végzi. Hat a csontokra, erekre, immun- és idegrendszerre, védi a szívet, szabályozza a vérnyomást, mobilizálja a zsírt. Csökkenti a depressziót, javítja a memóriát, fokozza a sejtek oxigén ellátottságát.
Here
Herékben (is) termelődik tesztoszteron, ami egy androgén hormon, a férfias jegyeket alakítja ki. Építi a csontokat, izmokat, bőrt, védi a szívet, ereket, fenntartja a nemi vágyat, idegrendszerre is hat. Szabályozza a testsúlyt, fenntartja a hormonegyensúlyt. Ha a magzati fejlődés során kevés van belőle, akkor lány gyermek fog születni.
Mellékvese
A mellékvesét 2 nagy részre oszthatjuk: mellékvesevelő és -kéreg részre. A mellékvesevelőben termelődik az adrenalin, ami a gyors stressz választ hozza létre a szervezetünkben.
Mellékvesekéreg szintén termel ösztrogént, progeszteront és tesztoszteront, emellett DHEA-t ez egy férfi jellegű hormon, a nemi hormonok előanyaga. Hatása: vitalitás-, stressztűrő képesség-, nemi vágy fenntartása, csontsűrűség-, testsúly szabályozása, szív-, érrendszer védelme, teljesítőképesség javítása, alvás-, regeneráció elősegítése, hormonegyensúly fenntartása.
Legismertebb hormonja a kortizol, amely tartós stressz hatására termelődik. Minden olyan testi folyamatot gátol, amely veszélyhelyzetben nem nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. Legfőképpen az immunrendszert, az emésztést, növekedési és szaporodási folyamatokat gátolja, megzavarhatja a menstruációs ciklust is. Szűkíti az ereket és fokozza a vérnyomást. Régen a stresszhelyzet része volt a kimerítő fizikális erőfeszítés (fuss vagy üss!), ekkor el is használtuk a rendelkezésre álló glükóz (cukor) forrásokat. Hosszútávon nem jó, ha magas marad a glükózszint, ez vezet később az inzulinszint növekedéséhez is. Rövid idővel kialakul az inzulinrezisztencia (először a májban és a vázizmokban), ami közvetlenül idézi elő a magasabb inzulin szintet, ami az elhízás legfőbb kiváltó oka.
A túl magas kortizol jelentősen csökkenti a savtermelést, az emésztő enzimek aktivitását, blokkolva a belek tápanyag felszívó képességét. A belekben található idegsejtek (a test szerotonin termelésének akár 95%-ért felelős) nem jutnak elegendő tápanyaghoz, így nem tudják szintetizálni azokat a neurotranszmittereket, amelyektől jobban érezhetnénk magunkat. A hasznos baktériumok éheznek, a patogének szaporodnak. A depresszió összefügg IBS-val, krónikus fáradtság szindrómával, fibromyalgiával, a krónikus fájdalommal, függőségekkel, inzulinrezisztenciával, elhízással stb.. Mint láthatjuk ez egy ördögi kör és ha valaki bekerül nagyon nehezen jut ki belőle.
Pajzsmirigy
Az emberi szervezet energiaközpontja, gyorsítja vagy lassítja az anyagcserét, a növekedésre, fejlődésre is hat, befolyásolja a szívműködést, testhőmérsékletet és oxigén felhasználását. Termel T3 , T4-et, és kalcitonint, ez utóbbi szabályozza a kalcium háztartást, csontanyagcserét. Mellékpajzsmirigy a parathormont állítja elő, ez szükséges a csontminőség és kalciumháztartás miatt.
Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy termeli az inzulint és a glükagont. Ezek szabályozzák a vércukorszintet és a zsíranyagcserét is. Érdemes tudni, hogy a petefészkek rendkívül sok inzulin receptor tartalmaznak, a magas inzulinszint megboríthatja az FSH és LH finom egyensúlyát, és ebből alakulhat ki a PCOS (policisztás ovárium szindróma) nevű betegség.
Gyomor, bél
A gyomorban ghrelin (éhséget jelző hormon) és gasztrin termelődik. Ennek funkciója az étel megemésztése. Nyombélben kolecisztokinin, szerotonin (boldogsághormon), GLP-1 hormonok termelődnek.
Zsírszövet
Kevesen tudják, de a zsírszövetben is termelődnek hormonok, az egyik a leptin, amely elnyomja az étvágyat, részt vesz a zsíranyagcserében. Emellett ösztrogén is termelődik itt.
Forrás
- Dr. Török Béla, Funkcionális anatómia, Bornus nyomda, 2006
- https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1569258297800281
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6761896/