Úgy gondoltam itt az ideje, hogy írjak egy cikket az inzulinrezisztenciáról, hiszen egyre több páciens fordul hozzám ezzel a betegséggel. Róluk elmondható, hogy nem csak inzulinrezisztenciában szenvednek, hanem több egyéb betegség is kialakult már náluk. Emellett legtöbben nem voltak tisztában az állapotukkal, és egyáltalán nem voltak tájékozottak a szükséges életmódváltással kapcsolatban és a megfelelő étrend fontosságával sem.
Az inzulinrzisztenciáról (IR) elmondható, hogy ez egy autoimmun folyamat, amelyet főleg a gyomor- bélrendszerben kiinduló gyulladásos folyamatok generálnak. Az IR lehetséges okai (még mindig folynak a kutatások a lehetséges okok pontosítása végett):
- túlzott egyszerű cukrok, szénhidrátok fogyasztása (pl. túrós batyu, vajas keksz, kétszersült, jégkrém stb.),
- túl kevés szénhidrát fogyasztás (!),
- fokozott kortizol termelés (tartós stressz),
- máj diszfunkció,
- leptin (ez is egy hormon, a telítettséget jelzi) rezisztencia
- mozgásszegény életmód,
- környezeti ártalmak (gyógyszer, POP- környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok stb.).
Mi az inzulinrezisztencia?
Az IR szakirodalmi leírása a következő: napjainkban gyakori szénhidrát anyagcserezavar, a 2-es típusú diabetes előszobájának is nevezik. Ilyenkor a szöveteink a normálisnál kevesebb cukrot (glükózt) képesek felvenni a vérből, így jóval magasabb inzulin (hormon) mennyiségre van szükség a megfelelő vércukorszint fenntartásához.
Igaz, hogy a leírásában benne van, hogy az IR a 2-es típusú cukorbetegség előszobája, viszont kiemelném, hogy az IR nem egyenlő a cukorbetegséggel! Ez azért fontos, mert sok páciensem azt gondolja magáról, hogy ő cukorbeteg és mindegy milyen típusú szénhidrátokat fogaszt, így az étrendjének alapja a pékáruk, tésztafélék és szénhidrátcsökkentett kekszek stb. lesznek. Ezzel viszont pont rontani fog az állapotán és emiatt van az, hogy az IR-ben szenvedők híznak és hiába próbálnak meg mindent nem tudnak fogyni!
Az IR nehezen felismerhető tüneteket okozhat, ugyanakkor egy egyszerű vérvétellel is kimutatható. Viszont nem feltétlenül jár magas vércukorszinttel! IR esetén ugyanis szervezetünk inzulin-érzékeny sejtjei magasabb inzulinszint (az inzulin nevű hormont a hasnyálmirigyünk úgynevezett béta-sejtjei termelik) mellett még képesek a cukor (glükóz) hasznosítására, és így a vércukorszint határérték alatt marad. Ennek az az oka, hogy a szervezet a fokozott inzulintermeléssel egy ideig képes kompenzálni azt, hogy az inzulin érzékeny szövetek (izomszövetek, máj, zsírszövetek, agysejtek) kevesebb glükóz felvételére képesek. Amíg a hasnyálmirigy több inzulint termel, a szénhidrát-anyagcsere zavara rejtve maradhat. Ez az állapot ugyanakkor nem tartható fenn hosszabb ideig, így mindenképp fontos az IR felismerése és életmódunk átalakítása a szövődmények megelőzése érdekében. Kezelés nélkül ugyanis a béta-sejtek csak egy bizonyos határig képesek kielégíteni az inzulinszükségletet, majd kimerülnek, és már nem lesznek képesek a fokozott mennyiségű inzulin előállítására. Amikor ez megtörténik, kialakul a cukorbetegség.
A kezelés alapja a diéta, vitaminok és ásványi anyagok szedése és a mozgás. Sok esetben már a szénhidrátok mennyiségének korlátozása és a megfelelő nyersanyag válogatás is elegendő lehet.
Az IR tünetei
A betegség nehezen felismerhető, sok panasszal hozható kapcsolatba, ám egy-egy embernél a tünetek csak részben jelentkeznek. Felismerését tovább nehezíti, hogy a jellemző panaszok nem specifikusak, azokat sok más betegség is okozhatja. A magas inzulinszint ugyanis jellemzően nem közvetlenül okoz panaszokat, hanem a vércukorszint és a női nemi hormonok befolyásolásán keresztül, hölgyek esetében progeszteron hiányt és ösztrogén dominanciát okozva.
Mindkét nemnél jellemző tünetek:
- Főleg étkezések után jelentkező fáradtság
- Túlsúly (hasi elhízás)
- Fogyási képtelenség
- Farkaséhség
- Édesség és nasi függőség
- Puffadás
- Pattanásos, zsíros bőr
- Alvászavarok (éjszakai gyakori felébredés),
- Krónikus fáradtság
- Rossz közérzet
- Heves szívdobogás érzés
- Magas vérnyomás
- Izzadás
- Gyakori vizelési inger (éjszaka)
- Idegesség
- Memóriaromlás, ködös agy
- Szédülés
- Fejfájás, migrén stb.
Nők esetében jellemző tünetek:
- Menstruációs zavarok (menstruáció előtti barnás pecsételő vérzés)
- Fokozott szőrösödés
- Fogantatás nehézsége, meddőség
Férfiaknál jelentkező tünetek:
- Merevedési, potencia zavarok
- Korai kopaszodás (ez nőknél is előfordulhat).
Fent láthattuk, hogy a tünetek között szerepel a túlsúly is.
Sajnos a felesleges zsír több problémát is rejt. A zsírsejtek ösztrogént (női nemi hormon) termelnek, ezek alacsony oxigéntartalmú környezetben élnek, ahol több szabadgyök képződik (a szervezet különböző tevékenységei közben termelődő melléktermékek), amelyek túlzott mennyiségben krónikus gyulladásos környezetet alakíthatnak ki. Ez tovább növeli az inzulinrezisztenciát, ami viszont emeli az inzulin szükségletet és az inzulinszintet a véráramban. A megemelkedett inzulinszint a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát növeli. Emellett a felesleges testzsír növeli az izomban tárolt zsír mennyiségét is, amivel akadályozza az inzulin sejtekbe történő hatékony felvételét és felhasználását. A felesleges inzulin a véráramban pedig azért probléma, mivel ez a fő zsírraktározó hormonunk, gátolja a zsír lebontását és felhasználását, ez tovább nehezíti a fogyást.
Étrend összeállítása
A legcélravezetőbb egy személyre szabott, megfelelően összeállított makro (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) és mikrotápanyagokat (D-vitamin, magnézium, króm stb.), alacsony glikémiás indexű nyersanyagokat (0-55 %) tartalmazó étrend.
IR diétájában a következőkre érdemes odafigyelni:
- válasszuk az alacsony glikémiás indexű (GI) élelmiszereket.
- Mi az a glikémiás index? A szakirodalom ezt a következőképpen írja le: „A glikémiás index az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek, a szőlőcukorhoz viszonyított vércukor emelő képességét jelzi, ezt %-ban fejezzük ki”. Ez alapján megkülönböztethetünk: alacsony (0-55%), közepes (55-70%) és magas (70-100%) GI nyersanyagokat, élelmiszereket.
- IR diétájában elsősorban az alacsony GI élelmiszerek és nyersanyagok közül válogassunk, a magas GI élelmiszerekből pedig ritkán fogyasszunk.
- Ételkészítés során van olyan technológia, ami a GI-t növeli: intenzív főzés, pelyhesítés (pl. gabonapelyhek), aprítás, pürésítés (pl. burgonyapüré), reszelés, vizes oldatban való bevitel (pl.: cukrozott üdítőital). Ilyenkor a cukor gyorsabban képes felszívódni.
- A glikémiás indexet csökkenti: magas rosttartalom (pl.: barna kenyér, durum tészta, száraz hüvelyesek stb.), kíméletes főzés (pl. párolás), az ételben jelen lévő zsiradék (de ezt ne vigyük túlzásba!) és a savanyú dolgok (pl. ecet az uborkasalátán). Ezekkel a trükkökkel is éljünk, hogy csökkenteni tudjuk az ételeink GI-t.
- Az étrend egyik fő alapja a növényi eredetű táplálékok- zöldségek, magvak, csírák, mikrozöldek és zöldfűszerek- legyenek.
- Egyrészt azért, mert számos kutatás bizonyítja, hogy a növényi eredetű, feldolgozatlan ételek fontos szerepet játszanak betegségek megelőzésében és kezelésében.
- Minél több zöldszínű zöldséget fogyasztunk (klorofill- zöld színanyag), annál inkább támogatjuk májunk méregtelenítő munkáját (a mai világban pedig fő szempontnak kellene lennie e szervünk támogatása).
- Másrészt a növényi táplálékok fontos előnye, hogy sok rostot tartalmaznak. A (vízoldékony) rostok jót tesznek az emésztésnek és a bélműködésnek, hamar jóllakunk tőlük.
- IR diétájában az egyik fontos változtatás az egyszerű (natív) cukrok kiiktatása, mivel ezek gyorsan és erősen emelik a vér cukorszintjét.
- Kerülni kell a kristálycukor, barna cukor, porcukor, szőlőcukor, kókuszvirág cukor, méz (a házi mézet megfázásos időszakban max. 1 tk.-val teába tegyünk), cukrozott szénsavas italok és gyümölcslevek, cukrozott befőttek, dzsemek, édességek, cukorral édesített készételek (pl.: paradicsomleves, gyümölcsmártás stb.) fogyasztását.
Ezen pontok betartásával elérhetjük a stabil vércukorszintet, csökkenthetjük vagy meg is szüntethetjük a gyulladást és így kezelhetjük vagy akár meg is gyógyíthatjuk az inzulinrezisztenciát.