Az endometriózis során a méhnyálkahártya (endometrium) a méhen kívülre terjed. Leggyakrabban a petefészekbe és a kismedencébe „jut ki”.
Normál esetben a ciklus során a méhnyálkahártya megvastagszik a hormonok hatására, így készül fel az esetleges teherbeesésre. Ha nem történik meg a fogantatás, ez a hártya lelökődik (menstruáció).
A méhen kívülre került szövet is érzékeny a hormonokra, ezért havonta ez is megvastagszik és lelökődik, mivel innen nem tud merre távozni, ezért felszaporodik a zárt testüregben, és a környező szöveteket ingerli. Ez vezet később ciszták kialakulásához, amik hegszövetet és összenövéseket eredményeznek (szervek falai össze hegesedhetnek), végül ezek okozzák a nem kívánt szövődményeket, mint például a meddőséget.
Kialakulásának pontos oka még ismeretlen, viszont számos tényező befolyásolja:
- helytelen táplálkozás,
- mozgásszegény életmód,
- stressz (krónikus),
- nem megfelelően működő immunrendszer,
- állandó gyulladások a szervezetben,
- alhasi trauma (pl.: műtét),
- szövetek nem megfelelő helyen történő átalakulása (metaplasia),
- endometrium terjedése a szervezetben.
Tünetek:
- fájdalmas menstruáció,
- fájdalom egyéb időpontban pl. együttlétkor, vizeléskor, székeléskor (bélmozgás) stb.
- hasmenés és/ vagy székrekedés,
- véres vizelet és/ vagy széklet,
- erős vérzés, vagy szabálytalan menstruáció,
- hangulatingadozások,
- meddőség stb.
A diéta célja
Csökkenteni az ösztrogénszintet, stabilizálni az egyéb hormonokat (pl. progeszteron), enyhíteni a fájdalmat, növelni az erőnlétet, kiegyensúlyozni az érzelmi hullámzásokat.
Fontos megjegyezni, hogy minden endometriózisos beteg egyedi és más étkezési szükségletekkel rendelkezik. Az étrendi kezelés hatékonysága és a tünetek javulása egyénenként változhat.
Viszont alapja a megfelelő szénhidrátbevitel, az egyszerű cukrok elhagyása, helyettük megfelelő mennyiségű és minőségű összetett szénhidrátok fogyasztása, ezzel csökken a vérben keringő inzulinszint, javítható a hormonális egyensúly, segíti az ovuláció megvalósítását és növeli a termékenységet. Befolyásolja a testsúlyt, ezzel jótékonyan hat az anyagcserére, ennek következtében a keringő tesztoszteron is csökken. Magasabb rosttartalmú ételeket érdemes fogyasztani, ez a jó emésztés elősegítése mellett, csökkenti a szervezetben az ösztrogén keringését.
Emellett érdemes csökkenteni a napi zsírfogyasztást, ezen belül a telített zsírsavakat, és emelni kell az omega 3 zsírsavak bevitelét (pl.: tonhal, lazac, szardínia, busa; lenmag-, dió-, olívaolaj).
Nyersanyagok, élelmiszerek, amik egyáltalán nem javasoltak
- szója és szója alapú készítmények (pl. szójatej, tofu stb.-génmódosított)
- erősen feldolgozott, félkész-, kész élelmiszerek (adalékanyagokat, ízfokozókat stb. tartalmaznak),
- egyszerű cukrok (pl kristálycukor),
- alkohol,
- vörös húsok (marha, sertés, bárány),
- tej és tejtermékek,
- glutén tartalmú élelmiszerek
- (Ez utóbbi 3 esetében különböző ajánlásokat találhatunk a szakirodalmakban, mivel még tudományosan nem tudták pontosan meghatározni a betegségnek sem a hátterét, sem a pontos megszüntetésének a módját).
Nyersanyagválogatás
Az egyszerű cukrokat mivel ezek gyorsan felszívódnak és ez által erősen emelik a vér cukorszintjét, érdemes kiiktatni az étrendből. Kerülni kell: kristálycukor, barna cukor, porcukor, szőlőcukor, méz (főleg a bolti), kókuszvirág cukor, cukrozott szénsavas italok és gyümölcslevek, cukrozott befőttek, dzsemek, édességek, cukorral édesített készételek (pl.: paradicsomleves, gyümölcsmártás stb.), kukoricaszirup, fehér liszt, abból készült pékáruk, fehér lisztből készült tészták, édesített gabonapehely (kukoricapehely) stb. fogyasztását.
A szénhidrátok másik csoportja az összetett szénhidrátok. Az étrend alapját ezek képezzék, mert lassabban emelik meg a vércukorszintet és rosttartalmuknál fogva tovább tart a jóllakottság érzés: teljes kiőrlésű gabonafélék, barna kenyerek- és pékáruk, durum-, csicseriborsó-, köles tészta, maglisztek (zab, köles, mandula, stb.), rizs (főleg vadrizs, jázminrizs, barna rizs), burgonya és édesburgonya, idénynek megfelelő zöldség-, főzelékfélék, hüvelyesek (bab, lencse), fermentált zöldségek és gyümölcsök, csírák, mikrozöldségek, olajos magvak és gyümölcsök. Ezek a táplálékok testünk számára fontos ásványi anyagokat, vitaminokat, rostokat, fehérjéket, enzimeket stb. tartalmaznak.
Ennek az étrendnek is az alapja a növényi eredetű táplálékok- zöldségek, magvak, csírák és zöldfűszerek. Kutatások bizonyítják, hogy a növényi eredetű, feldolgozatlan ételek fontos szerepet játszanak betegségek megelőzésében és kezelésében. A növények olyan (fitokémiai) anyagokat állítanak elő, melyekkel védekeznek az ellenségeik ellen (pl.: gombás fertőzés stb.). Ezek az anyagok a szervezetünkre is hatással vannak. Ösztrogén (xenoösztrogének) lebontását „előnyösebb” útra terelő hatóanyagok találhatóak meg a káposztafélékben, brokkoliban, karfiolban, retekben, tormában, hagymafélékben stb.
A növényi táplálékok fontos előnye, hogy sok rostot tartalmaznak (pl. pektin, cellulóz). A rostok jót tesznek az emésztésnek és a bélműködésnek, hamar jóllakunk tőlük. A kellő rostbevitel az immunrendszert is erősíti, mivel táplálékhoz jutnak általa a hasznos bélbaktériumok, amik cserébe többek között vitaminokat, ásványi anyagokat és rövid láncú zsírsavakat (pl. vajsav) is adnak nekünk.
Miért jók nekünk a rövid láncú zsírsavak? Javítják a bélfal épségét, gyulladáscsökkentők, táplálják a bélfal immunsejtjeit. Segítenek stabilizálni a vércukorszintet, befolyásolják az étvágyat, csökkentik az elhízás kockázatát.
Több szakirodalomban is találkozhatunk azzal az ajánlással, hogy endometriózisban szenvedő nők ne fogyasszanak vörös húsokat, mert azok okozzák a gyulladásokat. Ezért érdemes lehet a marha, kecske, bárány és sertéshús kerülése, legalább 1-3 hónapig, de utána is havi szinten csak pár alkalommal javasom a fogyasztásukat és nagyon fontos az is, hogy honnan származik az a hús. Érdemes tiszta forrásból származó, organikus gazdaságból származó húst, tojást, tejterméket vásárolni.
A telített zsírsavak, ahogy már említettem mértékkel fogyaszthatóak, a szervezetünknek nincs sokra szüksége belőlük. Ezek az állati eredetű élelmiszerekben találhatók (pl. vaj, ghi, húsok, sajt), de a pálmamagolajban, kókuszolajban és kakaóvajban is jelen vannak.