Fontosnak tartom, hogy étrendünk alapja a növényi eredetű táplálékok- zöldségek, magvak, csírák, mikrozöldek és zöldfűszerek- legyenek. Egyrészt azért, mert számos kutatás bizonyítja, hogy a növényi eredetű, feldolgozatlan ételek fontos szerepet játszanak betegségek megelőzésében és kezelésében. Másrészt a növényi táplálékok nagy előnye, hogy sok vízben oldódó rostokat tartalmaznak. A rostok jót tesznek az emésztésnek és a bélműködésnek, hamar jóllakunk tőlük, és nem lényegtelen hatásuk, hogy erősítik az immunrendszert is.
A szakirodalom szerint naponta fél kiló zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanunk egészségünk megtartása végett. Ráadásul ennek a mennyiségnek a fele legyen nyers! A kivitelezésében a segítségünkre lehetnek a mikrozöldségek is, amelyek még mindig csak az ínyencségnek tartott élelmiszerek közé tartoznak, pedig bárki termesztheti őket az otthonában, mint a csírák ezek nevelése sem bonyolult.
Mi is az a mikrozöldség?
Az előző blogomban írtam a csírákról, tulajdonképpen ezekből fejlődik ki a mikrozöldség vagy más néven mikrozöld. Megfelelő körülmények között, a csírázás után még (fajtától függően) 1-2 hétig tovább nevelhetjük a csíráinkat, és kész is lesz a mikrozöldség.
Egyik alkalommal miután kifejlődött a zöldborsó magjából a csíranövény, kíváncsiságból nem tettem be a hűtőbe, hanem napos helyen (nem tűző napon) hagytam a konyhában, tovább locsolgattam vízzel és egy hét múlva már mikrozöldséget takaríthattam be, igaz nem volt alatta föld, de így is megnőtt.
A mikrozöldségeknek ez az egyik előnyük, hogy bárki termesztheti, nem igényelnek földterületet, bent a lakásban is előállíthatók. Természetesen a víz mellett azért szükség van ültető közegre és fényre is. Az első pár napos sötétben való csírázás után jó ventilációjú, normál páratartalmú körülményeket igényelnek. Ebből következik, hogy kevéssé fertőződnek, és baktériumokkal való szennyeződésük kisebb, mint a csíráké.
Hogyan termesszük őket?
Nevelésük hosszabb ideig tart, mint a csíráké, fajtól és környezeti hatásoktól függően 8-15 napig, amíg első lomblevelük megjelenik. Ez alatt az idő alatt biztosítani kell számukra a megfelelő vízellátást.
Szükségünk lesz a neveléshez:
- egy mikrozöldség nevelő tálcára vízelvezető nyílásokkal és alátéttel, vagy balkonládára (alátéttel), vagy egy kisebb tálcára,
- ültető közegre ami többféle lehet: virág-, palánta- vagy fűszernövény termesztésre alkalmas föld; vagy kókusz-, kenderrost lap; de kapható már magpárnát is, amiben együtt van a termesztő közeg és a mag,
- mikrozöldség termesztésre való magra (sajnos nem minden csiráztatásra jó növényből lehet mikrozöldséget felnevelni, a csomagoláson feltüntetik melyik mag mire való, itt is fontos, hogy lehetőleg bio, vegyszermentes, csávázatlan magot vásároljunk),
- tiszta vízre,
- szórófejes flakonra,
- műanyag konyhai csomagolófóliára, vagy más, kifejezetten csíráztatásra készített fedőre (ez gyakran jár a tálcához), vagy egy kivágott kartonlap is megfelelhet a célnak.
Az első teendő, hogy mindenképpen olvassuk el a magok csomagolására írt utasításokat, és eszerint járjunk el. A nagyobb magokat (pl.: borsó, cékla, napraforgómag) néhány órára áztassuk vízbe. A kisebb magvaknál ez a lépés elhagyható.
Föld
Ha a termesztő közegünk föld, akkor a tálcát a magasságától függően legalább 2-3 centiméter mélyen kell megtölteni földdel. A magokat egyenletesen, viszonylag sűrűn lehet ültetni, nyomkodjuk enyhén a földbe őket, majd takarásképp körülbelül fél centiméter földet szórjunk rájuk. Tegyük alá a tálcát, hogy a felesleges víz el tudjon folyni.
A földet nedvesen kell tartani, de nem szabad a vízben állnia a magoknak, különben könnyen elrothadhatnak. Ezért az öntözésre a legmegfelelőbb egy szórófejes flakon, amely segítségével egyenletesen tudjuk eloszlatni a vizet az ültető közegen. Érdemes naponta egy- két alkalommal, vagy ha száraznak tűnik a föld többször is megnedvesíteni.
Takarjuk le (párában legyen a mag, mint csíráztatáskor is), tegyük meleg helyre, de ne az ablakba ott huzatos lehet nekik. Miután kibújt a növény (ez a mag fajtájától is függ, de általában 3 nap után indulnak be), vegyük le a fedőt, vagy a fóliát, ha eddig nem voltak napos helyen, akkor keressünk egy világos helyet a tálcának, az öntözésről ezután se feledkezzünk meg.
Lehet alulról is öntözi, ehhez vegyük ki a tálcát az aljából, és töltsünk bele egy kis vizet, majd helyezzük vissza a tálcát. Ilyenkor a talaj a tálcán lévő elvezető nyílásokon keresztül magába szívja a vizet.
Kókusz-, kenderrost lap
Ha ezt használjuk, akkor először a rostlapot be kell áztatni, hogy megszívja magát vízzel, majd tegyük egy tálcára. Ezután a magokat egyenletesen, viszonylag sűrűn lehet elszórni a lapon. Permetezzük meg vízzel a magokat, vigyázzunk itt sem szabad vízben állnia a magoknak. Végül takarjuk le őket olyan lappal, ami nem engedi át a fényt (mint amikor a magokat földdel takarjuk be, ott se éri őket fény és párás marad a levegő). Ezután csak türelmesen kell várnunk, öntöznünk és pár nap után megjelennek a csírák (a rostlapot kicsit megemelve láthatjuk, hogy a gyökerek teljesen befonják az alját), ekkor levehetjük a fedőlapot a tálcáról és napfényes helyre tehetjük a tálcát. Ettől kezdve minden megegyezik a fent leírtakkal. Arra ügyeljünk, hogy miután eltávolítottuk a fedőlapot, hamarabb ki tud száradni a rostlap,ezért ne csak permetezzük, hanem a tálcába öntsünk vizet, várjunk egy kicsit had szívja meg magát a rostlap. Ha marad víz, amit pár perc után nem szív fel, azt leönthetjük róla.
Amikor először álltam neki a mikrozöldség termesztésnek a rostlap verziót választottam, ez tűnt a legszimpatikusabbnak. Ráadásul sikerült egy olyan céget találnom, ahol eleve össze volt állítva egy kezdő mikrozöldség termesztő szett, és itt több olyan maghoz is hozzájutottam, amit rég ki szerettem volna próbálni, de máshol nem voltak kaphatók. Igaz, ez drágább, mintha földbe ültettem volna a magokat (1 kenderrost lap kb. 75 Ft.), viszont ezt a formát tisztábbnak találtam és a konyhámban nem akartam a földdel vesződni.
Magpárna
Ha magpárnát használunk, nem kell a földdel bajlódni, hiszen a termesztő közeg a párnában van, ami lehet tőzeg, vagy tőzeg-perlit keverék. A párnákat helyezzük egy tálcára, öntözzük meg, és fajtától függően akár 8 nap múlva már szüretelhetünk is.
Betakarítás
A szüretelés akkor kezdődhet, amikor a növények kb. 5-7 centisre nőnek (növénytől függően 2,5-3 centimétertől akár 8-10 centiméterig is nőhetnek), és elkezdenek kifejlődni valódi leveleik. Ezeket úgy ismerhetjük fel, hogy a sima élű sziklevelek között jelennek meg, egy apró rügy formájában. Ollóval az ültető közeg felett vágjuk el (1-1,5 cm-re, főleg ha földet használtunk) a szárakat, alapos öblítés után azonnal fogyaszthatóak. Egy ágyásból kb. 2-3 szüretelésre számíthatunk, viszont ne lepődjünk meg, ha a harmadszorra már nem annyira intenzív ízűek a zöldségek.
Lehet folyamatosan, épp annyit levágni, amennyit megeszünk, vagy az alapos öblítés után, helyezzük őket papírtörlők közé. Ez után tegyük őket egy lezárható dobozba, végül pedig a hűtőbe, ahol egy hétig maradnak felhasználhatók.
Miután leszüreteltük az utolsó adagot, az egész mehet a komposztra. Ha új adagot szeretnénk, kezdjünk mindent elölről. A használt tálcát alaposan mossuk el és vegyünk elő új ültető közeget.
Felhasználás
A csírákhoz képest a mikrozöldségek ízekben gazdagabbak, aromásabbak. Színük, textúrájuk változatosabb. Érdemes megpróbálkozni a csípősebb, antibakteriális hatású retekkel, zsázsával, mustárral, rukkolával, vörös káposztával, búzafűvel vagy az édeskés napraforgóval, céklával, de egyes fűszerfélék, így a kapor vagy a koriander is termeszthető mikrozöldként. Szendvicsekre, salátákba, krémekbe, turmixokba, levesekbe, főételek mellé is tehetők, ahogyan a csírák is.
Mikrozöldek és csírák összehasonlítása
A csírákat ”szőröstől-bőröstől” megehetjük, míg a mikrozöldeknek a föld feletti részét vágjuk le és fogyasztjuk el. A csíranövények alig tartalmaznak zöld színanyagot, klorofillt, ezért sápadt színűek, ellentétben a mikrozöldséggel, melyek harsogóan zöldek, klorofillban gazdagok. A klorofill antibakteriális, gyulladáscsökkentő és sejtvédő, rákmegelőző hatású. A mikrozöldségekben egy tanulmány szerint magasabb mennyiségben találhatóak tápanyagok, mint a csírákban, és mint a teljesen kifejlett változataikban. Ugyanannyi mag felhasználásával a csíra mennyiségénél sokkal nagyobb mennyiségben termelhetjük őket.
